Beszámoló: Megyer Követői Alszakosztály 1. versenye - BI IV. forduló
 |
Azt hiszem, bátran kijelenthetem, hogy fennállásának legizgalmasabb hetein van túl az "Apró Paták" LSE Íjász Szakosztályának "Megyer Követői" Alszakosztálya. Májusi alakulásunk után alig 3 hónappal lehetőséget kaptunk az első íjász- és fúvócső versenyünk megrendezésére. A rövid határidő és a Baranya Íjásza versenysorozat által megszokott profizmus komoly kihívások elé állította csapatunkat, de a sok-sok támogatásnak köszönhetően - a rengeteg pozitív visszajelzést látva - úgy gondolom, sikerült megfelelnünk az elvárásoknak. |
|
|
Összesen három hét állt rendelkezésünkre a verseny megszervezésére. Kisebb-nagyobb tapasztalatokkal a csapat nagy része rendelkezett, de valójában egyikünk se tudta, hogy is kell egy eredményes versenyt az elejétől a végéig lebonyolítani... Amit viszont biztosan éreztünk: tudásunk legjavát szerettük volna adni azoknak, akik bizalmat szavaznak nekünk és ellátogatnak első versenyünkre. Épp ezért döntöttünk a saját kezűleg készített kerámia érmek mellett. A lelkesedés nem hiányzott, elméleti tudás - úgy véltük - meg volt, de rá kellett döbbenünk, hogy a gyakorlati tapasztalat terén nem állunk túl jól. Elhatároztuk, hogy lelkesedésünkkel pótoljuk tehetségtelenségünket, ám amikor első óra csupa selejt gyártására ment el, igencsak kezdtünk csüggedni... Aztán sikerült az első darab... és a második... és így tovább körülbelül hatvanig, amikoris újabb lelkes tagok léptek be az érmezésbe.. sajnos szó szerint... Ugyanis elkövettük azt a hibát, hogy az érmeket a földön tároltuk, és egy pár női cipellő 5 érmünkön taposott végig, kicsiny csillagokkal gazdagítva az érmen látható logónkat... :) |
| A másik meglepetés maga a pálya volt. Az első bejárás során kicsinynek tűnt, ezért mertünk csupán 2x10 célos versenyt bevállalni. Viszont amikor a pálya tisztogatására került a sor, igencsak "megnőtt a szemünkben". Érdemes tudni, hogy a terület igen népszerű kutyasétáltató és szabadidő-eltöltő hely a kertvárosiak körében. E népszerűségének köszönhetően azonban hemzseg az elhullajtott szeméttől. Az eredetileg tervezett egy napos szemétszedésből majdnem egy teljes hét lett. Ez idő alatt megszámolhatatlan mennyiségű szemeteszsákot töltöttünk meg és egy kisebb dombot építettünk a másoknak feleslegessé vált tárgyakból. Aki a hármas cél után netán jobbra fordult láthatta ténykedésünk eredményét. Habár nem kis munka volt, mégis jó érzéssel töltött el minket, hogy tehetünk valamit a környezetünkért. :) |  |
|
A verseny napján már az egész csapat nagyon izgult. Hajnalba mentünk ki, hogy felépítsük a pályát. A tisztás közepén álló, a kelő nap sugarai által megvilágított dínó célunk valószínűleg nem egy álmos arra járót gondolkodtatott el :) De sajnos a fácánunk is érdekes reakciót váltott ki valaki(k)ből... A többi céllal együtt őt is a helyére ültettünk, majd mikor újra körbe jártuk a pályát, azt vettük észre, hogy lába kélt. Mivel a fácánusz célusz de polifomusz fajra nem jellemző sem a repülés, sem a járkálás (annak ellenére sem, hogy "Eleven" márkájú), gyanakodni kezdtünk, hogy esetleg a róka célunk csapott le rá. Mivel azonban a 3D-s Vukot is a helyén találtuk és nem láttunk bűntettre utaló jeleket körülötte, felmerült bennünk az idegenkezűség gyanúja. Szerencsére - pár szívrohamnyi idővel később - egy bozót alján megtaláltuk a kalandosan járt madarunkat, így íjászaink bátran célba vehették a nap folyamán. |
|
Maga a verseny rendben lezajlott. a két kört dupla karózással tettük izgalmassá, és kihasználtuk - kinek kisebb, kinek nagyobb örömére - a természet adta lőállásokat is :) Finom babgulyással vártuk a fáradt versenyzőket, az igazán éhesek még repetázhattak is. Akiben még maradt erő egy kis versengéshez, az benevezhetett az Arany Lufi Párbajra. Végül a legjobb lufi lövőnek a gyermekek között pedig Kis Dávid, felnőttek között Szolnok Tibor bizonyult. Elnyerték jutalmukat: nyakukba került az Arany Lufi Érem, kezükbe pedig egy üveg bor illetve gyerekpezsgő.
Az eredmények izgalmasan alakultak, két kategóriában még szétlövésre is sor került. Végül mindenki elfoglalhatta megérdemelt helyét a rögtönzött dobogón, és kezébe vehette a saját tervezésű okleveleket és a finom, egyedi címkés borokat. A kisebbek jutalma pedig gyerekpezsgő és Milka csoki volt. A nyertesek nyakába büszkén akasztottuk a logónkat mintázó érmeket. |
 |
 |
A nap végére az összes szervező és segítő arcán fáradtság tükröződött... és még valami: elégedettség... A verseny közben és után is csupa pozitív visszajelzést kaptunk, ami elfeledtette minden nehézségünket, és tudjuk: megérte... Az alszakosztály minden tagja büszke lehet magára, mert ebben a néhány hétben szabadidejét feláldozva fáradozott azon, hogy ez a verseny létre jöjjön. Az együttes munka meghozta eredményét: íjászkörből igazi csapattá váltunk. Köszönettel tartozunk mindenkinek, aki segítséget nyújtott nekünk és azoknak az íjászoknak és fúvócsöveseknek, akik ellátogattak a versenyünkre. Reméljük, jól éreztétek magatokat és legközelebb is vendégül láthatunk benneteket.
|
A verseny eredményei megtekinthetőek itt.
A versenyről készült képek hamarosan láthatóak a fotóalbumban.
A Nimród Mohács Egyesület beszámolója a versenyünkről itt látható.